Idegenből csapattag

2011/03/27 • 14:58 •

„Sárospatak” – írtam be a keresőbe az interneten busz vagy egyéb közlekedési eszköz után keresve. Kíváncsian s kicsit szorongva vágtam neki az útnak: milyen lehet a Móricz regényben csak említett város, milyenek a diákok, hogyan élnek itt az emberek?

Kezdeti aggodalmaim lassan szertefoszlottak, amikor rátaláltam a teológia épületére, csak követnem kellett a segítségemre siető fiúkat, s néhány perc és pár bemutatkozás után ott állhattam a számomra fenntartott szoba közepén, amely otthonommá lett erre a négy hónapra.

Sárospatak? – kérdezik barátaim, ismerőseim, s minden kérdésnél visszaröpülök, s más-más oldalát látom: a szép és hangulatos utcáktól kezdve, a csendes Bodrog-part, az esti séták a karácsonyi fényekben pompázó utcákon, a teológia egyszerű ám mégis tiszteletet követelő épületén át a reggeli áhítatok csendje, a diákok segítőkészsége és kedvessége, a kollégiumi beszélgetések, és még sok minden, amit nem is lehet egy mondatban, egy gondolatban átfogni.

Mindezek külön-külön és együtt is jelentik számomra Patakot, és ha egy mondatban, vagy akár csak egy szóban kellene mondani valamit, akkor azt mondanám: csapat. Ismeretlenből ismerőssé, idegenből csapattaggá válhattam, jó volt ezt megtapasztalni. Ezért köszönetet szeretnék mondani diáktársaimnak, akik befogadtak közösségükbe és elfogadtak úgy, ahogy vagyok, a hibáimmal együtt. Ugyanakkor köszönettel tartozom tanáraimnak, akik saját diákjukként kezeltek. Köszönet segítségükért, megértésükért. Isten áldása legyen további életükön, munkáikon és az egész Pataki közösségen.

Márton Enikő, Kolozsvár

2012. május 18., péntek,
Erik , Alexandra napja van.

Látogatóink száma a mai napon: 30
Összesen 2010. november 1. óta: 12115

ETN

Belépés az Elektronikus Tanulmányi Nyilvántartásba


eseménynaptár